Első lépés
A tülköt kifőzték, kitisztították, majd addig dörzsölték míg a szaru kifényesedett.
Második lépés
Az így előkészített tárgyra a pásztorok körében használt, s tájegységenként változó díszítő motívumokat karcoltak az un bizsókkal (pásztorok körében használt kisebb kés). Az alföldiek a geometrikus díszítéseket kedvelték a napmintát, holdat, csillagokat, növényi ornamentikát alkalmaztak. A somogyiak figurális életképeket, pásztort, betyárt, a menyecskét jelenítettek meg.
Harmadik lépés
A bekarcolt rajzokat korom és viaszkeverékével tömítették, egyes helyeken pl. Debrecen környékén gyakran alkalmazták a sárgításos technikát, ezt a minták salétromsavas bedörzsölésével érték el.
AMIT A KÜRTRŐL TUDNI KELL
Az állati csontokból, szaruból készült kürtök az emberiség legrégebbi jeladó hangszerei közé tartoznak, már az őskori emberek is készítettek ilyen hangszereket. A szarvasmarha, hazánkban a magyar szürke szarvából készült kürtök a honfoglalás idején még hatalmi, és méltóság jelvények voltak, gondoljunk a Lehel kürtje című mondánkra. Jelentős szerepet játszottak a korabeli csatákban. A harcosok a kürt hangjeleivel kaptak hírt a csata állásáról. Később a kürt a gulyások, kanászok mindennapos használati tárgyává vált. A kürt négy hang kiadására képes, s 4-5 km távolságban jól kivehető a hangja. Az állatok ki és hazahajtásakor a pásztorok kürtjelekkel értesítették a gazdákat.
A kürtök értékét nagyban emelte, a díszítettségük. Egy-egy mívesebb mély faragással díszített kürt elkészítése akár évek munkájába is kerülhetett. A kürtök díszítésénél is hagyományos a népművészet más területein is alkalmazott (hímzés, faragás) díszítő motívumokat alkalmaztak.
